Az egyedüli szabályozott magyarországi értékpapír- és árutőzsdeként a BÉT célja az, „hogy a magyar értékpapírok elsődleges kereskedési helyeként pénzügyi központtá váljon, valamint sikeresen vegyen részt a kibocsátókért folyó versenyben.”
A BÉT fontossága számunkra abban áll, hogy a hazai magánbefektetők - hasonlóan a nyugat-európai befektetők többségéhez - leginkább a hazai piacot tekintik elsődleges befektetési célpontjuknak.
Azt a tendenciát, hogy a hazai befektetők fókusza a BÉT-en álljon meg, egy másik folyamat is erősítette. A pénz- és tőkepiacokon „hitelezési válságként” elhíresült, az elmúlt két évben lejátszódó események következményeként a szereplők szerkezete rendkívüli módon átalakult. A kilencvenes évektől meghatározó, a tőzsdei forgalom több mint 70%-át bonyolító külföldi intézményi befektetők szerepe ebben az időszakban jelentősen csökkent, miközben a lakossági befektetők mind számukban, mind aktivitásukban erősödtek.
Tisztán kell azonban látnunk, hogy mit várhatunk a BÉT-en folytatott kereskedéstől. Az érem egyik oldala - és ez az árnyékos oldal -, hogy a BÉT az elmúlt évek során számos jogos kritikát kapott amiatt, hogy a tőzsdén szereplő társaságok korlátozott száma nem teszi igazán vonzóvá a hazai értéktőzsdét. Csak egyetérthetünk ezzel: a jövő szempontjából fontosak lennének az újabb és újabb bevezetések.
Az érem másik, jó oldala viszont éppen ebből adódik: a korlátozott számú tőzsdei részvény egyben könnyen áttekinthető és gyorsan megismerhető piacot is jelent - és ez igazán jó hír a hazai befektetők tőzsdei tapasztalatának elmélyítése szempontjából.
